Két sor HTML: az olvasód a saját AI-válaszaiba szavazhat be téged

A Google 2026. augusztus 20-án kiadott egy gombot, amit bárki beágyazhat a saját oldalára. Aki rákattint, preferált forrásként jelöl meg téged a Google-fiókjában. Két sor HTML az egész. Ritka pillanat ezen a területen: a Google most nem tippet ad, hanem kapcsolót. Csak épp nem azt kapcsolja, amit elsőre gondolnál — és a különbséget a saját dokumentációja írja le egyetlen szóban.

Mit adott ki a Google augusztus 20-án?

Aznap jelent meg a Google saját bejelentése a Kereső, a Discover és a Google News személyre szabásáról, és ugyanaznap frissült a Search Central dokumentációja a preferált forrásokról is. A dokumentációs változásnaplóban egyetlen sor jelzi: „New custom button for preferred sources”, 2026. augusztus 20.

Maga a preferált forrás nem új dolog. Az újdonság a gomb: egy beágyazható elem, amire kattintva az olvasód egyetlen lépésben felveszi az oldaladat a saját preferált forrásai közé, majd visszakerül oda, ahol a szövegedben tartott.

A bejelentésben szerepel egy szám is: a Google szerint eddig „több mint 600 000 egyedi forrást” választottak ki az emberek. Mielőtt ezt bárhova továbbadod: ez a Google saját száma a saját funkciójáról. Nem közli, mit tekint egyedinek, és milyen időszakra vonatkozik a szám, független ellenőrzés pedig nem tartozik hozzá. Gyártói elterjedtségi szám, nem mérés.

Hogyan néz ki a két sor?

A dokumentáció ajánlott megoldása szó szerint annyi, hogy „mindössze két sor hozzáadásával a HTML-hez” megjelenik egy automatikusan a felhasználó nyelvéhez igazított, Google-stílusú gomb. A két sor ez:

<script async src="https://news.google.com/swg/js/v1/publisher.js"></script>
<div google-add-preferred-source-btn></div>

Az első sor a Google gombkönyvtárát tölti be, és a dokumentáció szerint lehetőleg a <head> elembe kerül. A második sor oda, ahol a gombot látni szeretnéd. A gomb nyelve alapból az olvasó böngészőbeállításához igazodik, sötét hátterű oldalhoz pedig a data-theme="dark" attribútummal állítható át.

Ha a rendszered nem enged saját JavaScript-kódot az oldalaidra, van egy egyszerűbb út is. A dokumentáció megad egy hivatkozásformátumot, ami közvetlenül a Google forrásbeállító eszközébe visz, a te domainedre szűrve — ez lehet sima szöveges link vagy kattintható kép is, akár a hírleveledben. A formátum a google.com/preferences/source címre mutat, a domained pedig egy q paraméterben megy vele.

Jogosult egyáltalán a te domained?

Itt van az első gyakorlati buktató, és érdemes ezzel kezdeni, nem a beillesztéssel. A dokumentáció szerint csak domain- és aldomain-szintű oldalak jogosultak megjelenni a forrásbeállító eszközben. Az alkönyvtárak nem.

Magyar példával: a pelda.hu és a blog.pelda.hu jelölhető, a pelda.hu/blog viszont nem. A Google dokumentációja is pontosan ezt a hármast hozza fel, angol példadomainnel.

A legtöbb magyar kkv-nál ez nem probléma, mert úgyis egyetlen domain van. Akkor válik azzá, ha a tartalmaid valaki más felületén élnek: bérelt aloldalon, piactéri profilon, közösségi oldalon. Ott nincs mit bejelöltetni.

És van egy még korábbi kérdés: egyáltalán szerepel-e a domained az eszközben. A dokumentáció ezt előfeltételként fogalmazza meg — a forrásbeállító eszköz keresőmezőjébe beírva ellenőrizhető. Ha nem jön elő, a gomb beillesztésének nincs értelme.

Mit ígér a Google az AI-összefoglalóban, és mit nem?

Ez a bejegyzés lényege, és egyetlen szón múlik. A dokumentáció két külön mondatban beszél a két felületről:

Felület	Amit a dokumentáció mond
Top Stories (hírdoboz)	a tartalmad „nagyobb eséllyel jelenik meg”, és „preferred” jelvényt kap
AI-mód és AI-összefoglaló	a tartalmad „preferred” jelvényt kaphat azoknál a felhasználóknál, akik preferált forrásként jelölték az oldaladat

A Top Stories-nál a Google gyakoriságról ír: nagyobb eséllyel jelenik meg. Az AI-módnál és az AI-összefoglalónál nem ír gyakoriságot. Csak annyit ír, hogy a megjelenő tartalmad megjelölhető. Rangsorolási előnyt ehhez a gombhoz a Google sehol nem dokumentál — sem az AI-összefoglalóra, sem az AI-módra.

A bejelentő blogbejegyzés a hármat egyetlen mondatba mossa: az olvasók könnyebben megtalálják a kedvenc kiadványaikat a Top Stories-ban, az AI-összefoglalókban és az AI-módban. A marketingszöveg összevonja, a dokumentáció szétválasztja. Ha egy funkcióról két különböző pontosságú leírás létezik, mindig a dokumentációt olvasd.

A második korlát legalább ilyen fontos: a jelvény azoknál jelenik meg, akik téged jelöltek be. Nem azoknál, akik még soha nem hallottak rólad. Ez a hűségről szól, nem a felfedezésről.

Működik ez egyáltalán magyarul?

Két külön kérdés, két külön válasz.

A gomb maga a dokumentáció szerint globálisan elérhető a Top Stories felülethez, minden nyelven, ahol a Google Kereső elérhető. Az AI-módban és az AI-összefoglalóban való megjelenés viszont csak ott működik, ahol maguk ezek a felületek élnek.

Ez az előfeltétel Magyarországon teljesül: a Google saját elérhetőségi súgóoldalán Magyarország szerepel az országok, a magyar pedig a nyelvek listájában az AI-összefoglalókhoz. Ennyit igazol ez az oldal, és nem többet. Abból, hogy a felület magyarul él, még nem következik, hogy a te keresésedre egyáltalán megjelenik AI-összefoglaló: három magyar keresésből nálam kettőnél jelent meg, egynél nem.

Mennyit ér ez egy magyar kkv-nak?

Őszintén: nem tudom, és a Google sem mondja meg.

A funkció hírkiadókra van szabva. A dokumentáció a publikációdról beszél, az elsődleges felület a hírdoboz, a bejelentés pedig a kiadók és az olvasóik közötti közvetlen kapcsolatról szól. Egy balatoni fogászat vagy egy kőműves vállalkozás a Top Stories-ba aligha kerül be. Ami marad neki, az a jelvény az AI-módban és az AI-összefoglalóban — azoknál, akik már bejelölték.

Arról, hogy ez egy nem hírkiadó kkv-oldalnak mit hoz, a Google nulla adatot közöl. Nem azt írom, hogy semmit nem ér. Azt írom, hogy erre nincs adat, és aki mégis számot mond neked róla, attól kérdezd meg, honnan van.

A mérleg másik oldala viszont nagyon könnyű: két sor HTML és tíz perc. Ezen a ráfordításon nem sok múlik, és ez ritka ebben a témában. A legtöbb AI-láthatósági javaslat vagy hetekbe kerül, vagy nincs mögötte mérés. Ez egyik sem: olcsó, dokumentált, dátumozott.

Érdemes összevetni azzal, amit passzív jelzésként szoktak ajánlani. Az llms.txt-fájlok túlnyomó részét soha nem kéri le semmi — az a jelzés a robotoknak szól, és nincs, aki meghallgassa. Ez a gomb az ellenkező irányból hibázik: emberi kattintás kell hozzá. De legalább van, aki meghallja.

És egy határ: ez kizárólag a Google felületeire vonatkozik. A ChatGPT-ben nincs ilyen kapcsoló, és a két nagy asszisztens amúgy is alig ajánlja ugyanazt a céget. Attól, hogy valaki a Google-ben preferált forrásként jelölt meg téged, a ChatGPT-ben ugyanúgy nem létezel.

Mit csinálj vele ezen a héten?

Négy lépés, nagyjából tíz perc.

Egy: ellenőrizd a jogosultságot. Nyisd meg a Google forrásbeállító eszközét — a dokumentációs oldalról egy kattintás —, és írd be a domained a keresőmezőjébe. Ha nem jön elő, itt megállsz. A gomb ilyenkor nem csinál semmit.

Kettő: tedd be a két sort. A script a <head> elembe, a div oda, ahol a gombot látni szeretnéd.

Három: a helyet válaszd meg jól. Ne a lábléc aljára tedd. Oda tedd, ahol valaki éppen most olvasott végig tőled valamit: a cikkeid alá, az áras oldalad vagy az eseteidet bemutató oldal végére. Aki nem olvasott el semmit tőled, nem fog preferált forrásként megjelölni.

Négy: ne várj tőle kimutatást. A Google nem közli, hányan jelöltek be. Amit mérni tudsz, az a másik irány: az AI-módból érkező kérdések ott vannak a Search Console-odban, csak nem ott, ahol keresed.

Mit nem old meg ez a gomb?

Nem hoz új embert. Aki még soha nem hallott rólad, nem fog gombot nyomni a te oldaladon, mert el sem jut odáig.

Nem rangsorol. Rangsorolási előnyt a Google ehhez a gombhoz nem dokumentál, és amíg nem dokumentál, addig nem is szabad ilyet mondani róla.

Nem mérhető. Nincs hozzá kimutatás, nincs hozzá szám, és emiatt a hatása jó ideig hitkérdés marad.

És nem pótolja azt, hogy legyen mit idézni rólad. Ha az AI nem ismer, továbbra is a cégneved dönt helyetted — ezen egy jelvény nem változtat.

Amit viszont ad, az ritka: ez az első kapcsoló, amit a Google ezen a területen a kezedbe ad. Kicsi kapcsoló, és nem az van rajta, amit a bejelentés sugall. De legalább nálad van.

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. augusztus 26.

Gyakori kérdések

Mi az a Preferred Sources gomb?

Egy beágyazható gomb, amit a Google 2026. augusztus 20-án tett elérhetővé. Az olvasód egyetlen kattintással preferált forrásként veheti fel az oldaladat a saját Google-fiókjában, majd visszakerül oda, ahol a szövegedben tartott. A beillesztése a Google dokumentációja szerint két sor HTML.

Megjelenik ez a jelölés az AI-összefoglalóban és az AI-módban is?

A Google dokumentációja szerint megjelenhet, de érdemes pontosan olvasni. Az AI-módban és az AI-összefoglalóban a tartalmad „preferred” jelvényt kaphat azoknál a felhasználóknál, akik preferált forrásként jelölték az oldaladat. A Top Stories hírdobozról a dokumentáció azt is írja, hogy a tartalmad nagyobb eséllyel jelenik meg — az AI-felületekre viszont nincs ilyen gyakorisági ígéret, és rangsorolási előnyt sem dokumentál hozzá a Google.

Hogyan tudom hozzáadni a saját weboldalamhoz?

A Google ajánlott megoldása két sor: egy script-elem, ami a gombkönyvtárat tölti be (a dokumentáció szerint lehetőleg a head elembe), és egy div ott, ahol a gombot látni szeretnéd. A gomb nyelve alapból az olvasó böngészőbeállításához igazodik, sötét oldalhoz pedig a data-theme attribútummal állítható át. Ha a rendszered nem enged saját JavaScript-kódot az oldalaidra, a dokumentáció megad egy hivatkozásformátumot is, ami közvetlenül a Google forrásbeállító eszközébe visz a te domainedre szűrve.

Minden weboldal jogosult preferált forrásnak?

Nem. A Google dokumentációja szerint csak domain- és aldomain-szintű oldalak jelenhetnek meg a forrásbeállító eszközben, az alkönyvtárak nem. Magyar példával: a pelda.hu és a blog.pelda.hu jelölhető, a pelda.hu/blog viszont nem. Ezért érdemes azzal kezdeni, hogy beírod a domained az eszköz keresőmezőjébe: ha nem jön elő, a gomb beillesztésének nincs értelme.

Több AI-forgalmat hoz ez automatikusan?

Erre nincs adat. A Google nem közöl semmilyen mérést arról, mit csinál ez a jelölés egy nem hírkiadó kkv-oldallal, és rangsorolási előnyt sehol nem dokumentál hozzá. A funkció logikája alapján ez a meglévő olvasóidról szól: azoknak segít visszatalálni hozzád, akik már ismernek, nem pedig új látogatót szerez. Aki konkrét forgalomnövekedést ígér tőle, attól kérdezd meg, honnan van a száma.

Elérhető ez Magyarországon, magyar nyelven?

Az előfeltétel teljesül. A gomb a Google dokumentációja szerint globálisan elérhető a Top Stories felülethez, minden nyelven, ahol a Google Kereső elérhető; az AI-módban és az AI-összefoglalóban való megjelenéshez pedig az kell, hogy ezek a felületek az adott nyelven és piacon éljenek. A Google saját elérhetőségi súgóoldalán Magyarország szerepel az országok, a magyar pedig a nyelvek listájában az AI-összefoglalókhoz. Ez a jogosultságot igazolja, a hatását nem.

Mennyire megbízható a 600 000 forrásról szóló szám?

Ez a Google saját, a bejelentésében közölt adata a saját funkciójáról: „több mint 600 000 egyedi forrás”. A Google nem közli, mit tekint egyedinek, milyen időszakra vonatkozik a szám, és független ellenőrzés sem tartozik hozzá. Gyártói elterjedtségi számként kezeld, ne független mérésként. Országonkénti vagy nyelvenkénti bontás sincs benne, tehát arról sem mond semmit, hány magyar oldalt jelöltek be.