Az llms.txt-fájlok 97 százalékát soha nem kérdezi le semmi

Ha idén valaki AI-felkészítést ajánlott a weboldaladhoz, jó eséllyel szerepelt a listán egy llms.txt nevű fájl. A logika meggyőzően hangzik: elhelyezel a domain gyökerében egy tiszta, gépi olvasásra szánt tartalomjegyzéket, és az AI-rendszerek abból tájékozódnak rólad. Idén júniusban az Ahrefs megnézte, mi történik ezekkel a fájlokkal a valóságban, 137 210 domain szervernaplójában. Az eredmény kijózanító. Ebben a cikkben végigveszem, mit mértek, mit mond erről maga a Google, és mire érdemes inkább költened azt a pénzt.

Mit mért az Ahrefs?

Az Ahrefs 2026. június 15-én közölt elemzése a saját webanalitikai szolgáltatásában szereplő összes olyan domaint vizsgálta, amelyre 2026 májusában érkezett forgalom. Ez 137 210 domain, és nem kérdőívről van szó: szervernaplókat néztek, vagyis azt, hogy ténylegesen milyen kérések futottak be.

Két szám adja a lényeget.

Az első: a vizsgált domainek 28 százaléka közzétesz llms.txt-fájlt. Ez önmagában meglepően magas arány, és jól mutatja, mennyire elterjedt lett ez az ajánlás.

A második: ezeknek a fájloknak a 97 százalékához 2026 májusában egyetlen kérés sem érkezett. Nem kevés kérés. Egy sem.

És ki olvassa a maradék 3 százalékot?

Itt válik igazán tanulságossá a mérés, mert a válasz nem az, amire az ember számítana.

Az Ahrefs adatai szerint az llms.txt-fájlokat lekérő botok 77 százaléka egyáltalán nem AI-eszköztől származik. Az AI-botok együttesen a kérések 19,5 százalékát adják, négy kategóriára osztva. A többi SEO-auditáló eszköz, azonosítatlan bot és általános webes robot.

Az AI-botok között a GPTBot áll az élen, második a Claude-Code, és mindkettő megelőzi az összes tényleges AI-keresési és asszisztensbotot. Van egy adat, amelyet érdemes kétszer elolvasni: a Slackbot gyakrabban kérte le ezeket a fájlokat, mint a PerplexityBot. A Googlebot körülbelül 900 alkalommal töltötte le őket májusban.

Ha a fájlt azért teszed ki, hogy az AI-asszisztensek olvassák, akkor az adat szerint jó eséllyel egy auditáló eszköznek és a Slacknek dolgozol.

Mit mond erről maga a Google?

Ezt a részt nem szakmai sajtóból veszem, hanem a Google saját dokumentációjából, mert ezen a területen minden más másodkézből származik.

A Google AI-funkciókról szóló fejlesztői oldala így fogalmaz: ahhoz, hogy egy oldal támogató hivatkozásként megjelenhessen az AI-összefoglalókban vagy az AI-módban, indexeltnek kell lennie, és megjeleníthetőnek kell lennie a Google Keresésben kivonattal, teljesítve a Keresés technikai követelményeit. Ezután jön a mondat, amely az egészet eldönti: nincs további technikai követelmény.

És van egy még konkrétabb mondat ugyanezen az oldalon: nem kell új, gépi olvasásra szánt fájlokat, AI-szövegfájlokat vagy jelöléseket létrehoznod ahhoz, hogy megjelenj ezekben a funkciókban.

A Google tehát nem hallgat erről a kérdésről. Leírta. Az llms.txt szó egyébként egyáltalán nem szerepel az oldalon — a mondat általánosan szól minden ilyen fájlról.

Akkor mi mozgatja valójában az AI-láthatóságot?

Ugyanaz, ami eddig is: az, hogy a tartalmad indexelhető, érthető, és tényleg megválaszolja a kérdést, amit feltesznek.

Erről már írtam részletesen, amikor a válasz-először felépítésű tartalomról volt szó: az AI-rendszerek olyan szövegrészt tudnak idézni, amely önmagában is válasz, nem pedig egy bekezdésnyi felvezetés után jut el a lényeghez. Ez nem technikai trükk, hanem szerkesztési döntés, és nincs olyan fájl, amely helyettesítené.

A második, ami valóban számít, a strukturált adat — de nem varázslatként. Amikor a FAQPage-sémáról írtam, pont az volt a lényeg, hogy a séma nem új információt ad, hanem a meglévőt teszi egyértelművé. A Google saját dokumentációja is ezt erősíti, amikor arra kér, hogy a strukturált adat egyezzen az oldalon látható szöveggel.

A harmadik pedig, helyi vállalkozásnál, a Google Cégprofil naprakészsége. Ugyanez a Google-oldal külön kiemeli, hogy érdemes ellenőrizni, naprakész-e a Merchant Center- és a Cégprofil-adatod. Ez a mondat fejlesztői dokumentációban szerepel, nem marketingblogban.

Mit ne olvass ki ebből?

Három korlátot érdemes kimondani, mert enélkül ebből is túl erős következtetés lesz.

Először: az Ahrefs mintája a saját ügyfélköre. Olyan domainek, amelyek webanalitikát használnak — vagyis technikailag átlag feletti oldalak. A teljes webre vetítve az llms.txt tényleges elterjedtsége szinte biztosan alacsonyabb a mért 28 százaléknál. Ez a korlát a fájl mellett szól, nem ellene, de attól még korlát.

Másodszor: a mérés egy hónapról szól, 2026 májusáról. Ha valamelyik nagy szolgáltató holnap bejelenti, hogy mostantól olvassa ezeket a fájlokat, az adat egy csapásra elavul. Nem tudom megmondani, hogy ez megtörténik-e.

Harmadszor, és ez a legfontosabb: abból, hogy egy fájlt nem kérnek le, nem következik, hogy ártalmas. Az llms.txt nem ront a helyzeteden. A kérdés nem az, hogy árt-e, hanem az, hogy megéri-e fizetni érte.

Mit kezdj ezzel a jövő héten?

Ha már fent van a fájl, hagyd fent. Néhány kilobyte, nem kerül semmibe, és ha egyszer tényleg elkezdik olvasni, ott lesz.

Ha valaki most akarja eladni neked, kérdezz vissza. Ne támadásként, hanem konkrétan: milyen mérésre alapozza, hogy ez javítja az AI-láthatóságodat? Ha erre nem jön szám, forrás és dátum, akkor a válasz megvan.

És ha egy AI-felkészítési ajánlatban ez a tétel szerepel a lista elején, az önmagában is jelzés. Nem arról szól, hogy a szolgáltató rosszhiszemű — az elmúlt évben ez az ajánlás tényleg mindenhol ott volt. Arról szól, hogy azóta megjelent az adat, és ő még nem olvasta.

Ugyanezt a logikát követi a saját mérési módszertanom is: minden dimenzió mögött állnia kell egy ellenőrizhető adatpontnak, dátummal. Ha egy tételre nincs adat, akkor nem tétel, hanem szokás.

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. augusztus 4.