WebMCP: amikor az AI nemcsak olvassa az oldaladat, hanem csinál is vele valamit

A séma azt mondja meg egy AI-rendszernek, mi van az oldaladon. Van egy tervezet, amely ennél többet akar: azt, hogy az AI el is tudjon végezni valamit az oldaladon. WebMCP a neve, a dokumentumot két Google-mérnök és egy Microsoft-mérnök szerkeszti, az OpenAI pedig már szállít rá épülő funkciót. Megmutatom, mit jelent ez, és mit nem. A rövid válasz: figyelj rá, de a héten még a sémáddal foglalkozz.

Mi az a WebMCP?

A WebMCP egy nyilvános szabványtervezet. A saját dokumentuma egyetlen mondatban megadja a célját: „The WebMCP API enables web applications to provide JavaScript-based tools to AI agents.” Vagyis a WebMCP API lehetővé teszi, hogy a webalkalmazások JavaScript-alapú eszközöket adjanak az AI-ügynököknek.

A hosszabb meghatározás konkrétabb: „WebMCP API is a new JavaScript interface that allows web developers to expose their web application functionality as 'tools' - JavaScript functions with natural language descriptions and structured schemas that can be invoked by agents, browser's agents, and assistive technologies.” Magyarul: a fejlesztő a saját oldala funkcióit eszközként teszi elérhetővé. Egy ilyen eszköz nem más, mint egy JavaScript-függvény, amelyhez emberi nyelvű leírás és strukturált séma tartozik, és amelyet egy ügynök, egy böngészőbe épített ügynök vagy egy akadálymentesítési technológia hívhat meg.

A tervezet a bejegyzésre használt eljárást is megnevezi, ennek a neve registerTool(). Ennél mélyebbre itt nem megyek, mert innentől ez fejlesztői feladat, nem a tiéd.

A másik oldalt, vagyis az AI-t, a dokumentum ugyanilyen egyértelműen írja körül: „An AI platform is a provider of agentic assistants such as OpenAI's ChatGPT, Anthropic's Claude, or Google's Gemini.” Vagyis az AI-platform az ügynöki asszisztensek szolgáltatója: az OpenAI ChatGPT-je, az Anthropic Claude-ja vagy a Google Geminije.

Miért nem mindegy, hogy ez csak tervezet?

Mert a saját dokumentuma mondja ki, hogy nem szabvány. A fejlécében ez áll: „Draft Community Group Report, 10 September 2026”, a státuszrészében pedig ez a mondat:

It is not a W3C Standard nor is it on the W3C Standards Track.

Ennél világosabban nem lehet leírni. Nem W3C-szabvány, és nem is a szabványosítási úton halad. Ha valaki azt mondja neked, hogy „itt az új webes szabvány, vezessük be gyorsan”, akkor vagy nem olvasta el a dokumentumot, vagy el akar adni neked valamit.

Amit viszont érdemes elolvasni, az a szerkesztők névsora: „Brandon Walderman (Microsoft) Khushal Sagar (Google) Dominic Farolino (Google)”. Két Google-mérnök és egy Microsoft-mérnök. Ettől a tervezet még nem lesz szabvány, de az sem igaz, hogy jelentéktelen sarokban íródik.

Itt viszont érdemes megállni egy pillanatra, mert ezt a mondatot szokták félreolvasni. Az, hogy két szerkesztő a Google-nél dolgozik, nem jelenti azt, hogy a Google Kereső, az AI Mode vagy a Gemini ma bármit is kezdene ezekkel az eszközökkel. Nem állítom, hogy így van, mert nincs rá adatom. A két dolog nem ugyanaz, és aki összemossa, az félrevezet.

A tervezet ráadásul élő dokumentum, amelyet folyamatosan szerkesztenek. A 2026. szeptember 10-i módosítás, amelytől a dokumentum mostani dátuma származik, egyetlen apró változás: „Change executeTool() inputObject type from object to any (#251)”. Egy típusmódosítás. Nem mérföldkő, nem bejelentés, nem új korszak. Azért írom le, mert a dátum önmagában szokott hírként terjedni.

Mi a különbség a séma és a WebMCP között?

Ez a cikk lényege, és egyetlen mondatban elfér.

A séma azt mondja meg egy AI-rendszernek, mi van az oldaladon. A WebMCP azt adná meg neki, hogy mit tud csinálni az oldaladon.

Egy példa a különbségre. Ha a foglalási oldaladon rendben van a strukturált adat, akkor egy AI-asszisztens el tudja olvasni, hogy nyitva vagy, hol vagy és mennyibe kerül a szolgáltatásod. Pontosan erről szól az Organization és LocalBusiness jelölés. Ha viszont az oldalad WebMCP-eszközöket is kínálna, akkor ugyanez az asszisztens nemcsak elmondaná a felhasználónak, hogy van szabad időpontod, hanem a felhasználó nevében le is foglalná.

Ez a réteg tehát nem a séma helyett van, hanem a séma fölött. Előbb olvashatónak kell lenned, és csak utána jöhet szóba, hogy használható is legyél. Ugyanez volt a sorrend az ügynöki kereskedelemnél is: az ügynök előbb megérti a kínálatot, és csak utána vásárol.

Hol működik ez ma?

Egyetlen helyen, és ezt érdemes pontosan kimondani.

Az OpenAI a ChatGPT kiadási jegyzetében, 2026. augusztus 31-i dátummal ezt írja: „ChatGPT Work and Codex can now use tools that supported websites provide directly in the desktop app's built-in browser.” Vagyis a ChatGPT Work és a Codex mostantól használni tudja azokat az eszközöket, amelyeket a támogatott webhelyek közvetlenül biztosítanak, az asztali alkalmazás beépített böngészőjében.

A funkció neve Site tools, és az OpenAI súgóoldala meg is mondja, mire épül: „Site tools use WebMCP, a proposed web standard.” Vagyis a Site tools a WebMCP-t használja, amely egy javasolt webes szabvány. Az OpenAI szóhasználata is az, hogy javasolt, nem az, hogy kész.

A hatókör ugyanezen az oldalon áll: „Site tools are currently available only in the ChatGPT desktop app's built-in browser, not in Chrome.” Vagyis a Site tools jelenleg kizárólag a ChatGPT asztali alkalmazásának beépített böngészőjében érhető el, a Chrome-ban nem.

Ez a teljes lista. Egy gyártó, egy alkalmazás, egy beépített böngésző. Semmi több.

Elérhető ez Magyarországon?

Nem tudom, és nem is teszek úgy, mintha tudnám.

Az OpenAI dokumentációja, amelyet elolvastam, egyetlen országot sem nevez meg. Nem írja, hogy a funkció az Európai Gazdasági Térségben elérhető, és azt sem írja, hogy nem. A hallgatás pedig nem elérhetőség, de nem is tiltás.

Ezt azért hangsúlyozom, mert ennél a gyártónál a regionális kapuk máskor is a súgó apró betűs részéből derültek ki, nem bejelentésből. A ChatGPT Sites esetében pontosan egy ilyen mondat zárta ki az EGT-t. Ott volt fekete-fehéren leírt korlátozás. Itt nincs leírva semmi, sem így, sem úgy.

Ha tehát azt olvasod valahol, hogy „a Site tools nálunk is megy”, vagy hogy „nálunk nem érhető el”, kérd el hozzá a forrást. Én egyik állítást sem tudom alátámasztani.

Milyen kockázatról beszél maga az OpenAI?

Erről a részről esik a legkevesebb szó, pedig ez van a legőszintébben leírva. Az OpenAI súgója ezt mondja:

Site tools may expose functionality not otherwise present on the webpage, which carries with it novel risks including data exfiltration and prompt injection.

Magyarul: a Site tools olyan funkciókat tehet elérhetővé, amelyek egyébként nincsenek jelen az oldalon, és ez új típusú kockázatokkal jár, köztük az adatkiszivárgással és a promptinjekcióval.

Fordítom vállalkozói nyelvre. Ha az oldalad műveleteket ad egy AI-ügynök kezébe, akkor az a felület nem csak a jó szándékú kéréseknek áll rendelkezésre. Ha egy foglalás, egy árlekérdezés vagy egy űrlapküldés eszközként is elérhető, az egyben támadási felület is. Ez nem érv a technológia ellen. Csak annyit jelent, hogy ez a beszélgetés nem marketingkérdés, hanem fejlesztői és biztonsági kérdés, és a gyártó maga hívja fel rá a figyelmet.

Mit csinálj ezen a héten?

Nem azt, hogy bevezeted a WebMCP-t. Kimondom, mert az ellenkezőjét fogod olvasni máshol.

Három dolgot javaslok, ebben a sorrendben.

Először: maradj a sémánál. Az a munka, amely ma mérhető eredményt hoz, továbbra is az, hogy az oldaladon pontos, strukturált adat legyen arról, ki vagy, mit adsz, hol és mennyiért. Ezt írom le tételesen a módszertanban, és ezt is mérem. A WebMCP-nek egyébként sincs értelme olyan oldalon, amelyről egy AI-rendszer azt sem tudja megállapítani, mivel foglalkozol.

Másodszor: tedd fel a kérdést a fejlesztődnek. Egy mondat elég: hallottál a WebMCP-ről, és mit gondolsz róla? Ha igen, akkor van kivel beszélned, amikor ez a réteg megérik. Ha nem, akkor most tudod meg, hogy erre a beszélgetésre külön időt kell majd szánnod.

Harmadszor: a tervezetet figyeld, ne a híreket. A dokumentum nyilvános, és a státuszrésze mindig megmondja, hol tart. Ha egyszer kikerül belőle az a mondat, hogy nem W3C-szabvány, az lesz az igazi hír. Addig minden más csak folyamat.

Egy dolgot pedig nem ígérek: azt, hogy ettől jobb helyezést, több forgalmat vagy több ajánlást kapsz. Ezt senki nem mérte meg, én sem. Aki mégis ilyet ígér, arra ugyanaz érvényes, mint az llms.txt körüli lelkesedésre: a technikai rövidítés nem helyettesíti az alapmunkát.

Összefoglalva

A WebMCP korai szabványtervezet, amely azt tenné lehetővé, hogy egy AI-ügynök ne csak elolvassa az oldaladat, hanem használja is. A dokumentumot két Google-mérnök és egy Microsoft-mérnök szerkeszti, a legutóbbi módosítása 2026. szeptember 10-i, és a saját státuszrésze szerint nem W3C-szabvány, és nem is a szabványosítási úton halad. Ma egyetlen megerősített megvalósítása létezik: az OpenAI Site tools funkciója, kizárólag a ChatGPT asztali alkalmazásának beépített böngészőjében.

Ez a réteg érdekes, és érdemes figyelni rá. A következő lépésed viszont ettől nem változik: legyen az oldaladon olyan adat, amelyből egy AI-rendszer meg tudja mondani, ki vagy és mit adsz. Ha kíváncsi vagy, ma mit lát belőled, kérj egy ingyenes mini-ellenőrzést.

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. szeptember 13.