Az analitikád nulla AI-forgalmat mutat — ettől még hozhat ügyfelet az AI

Ha megnézed a Google Analyticsben, hogy mennyi látogatód érkezett AI-asszisztensből, jó eséllyel nullát vagy majdnem nullát látsz. Ebből a legtöbb vállalkozó azt a következtetést vonja le, hogy az egész AI-láthatóság csak beszéd. Egy 2026. augusztus 13-án közzétett mérés szerint viszont a nulla nem azt jelenti, hogy nincs hatás — hanem azt, hogy a mérőeszköz nem látja.

Mit mér valójában az „AI-forgalom” sor?

Az utolsó kattintást. Semmi mást.

Amikor egy látogató megérkezik hozzád, a böngésző elküldi, hogy melyik oldalról jött. Ha közvetlenül egy ChatGPT-válaszban lévő linkre kattintott, akkor ez a hivatkozó a ChatGPT lesz, és megjelenik az AI-forgalom között. Ha viszont beszélgetett az asszisztenssel, megjegyezte a cégnevedet, majd másnap beírta a Google-be vagy egyenesen a címsorba, akkor a látogatás organikus keresésként vagy közvetlen forgalomként jelenik meg. Az AI-beszélgetés, amely az egészet elindította, sehol nem szerepel.

Ez nem analitikai hiba. Így működik a hivatkozómérés, és mindig is így működött. Csak eddig nem volt olyan lépés a vásárlói úton, amely rendszeresen kiesett volna belőle.

Mit talált a mérés?

A Scrunch nevű cég 2026. augusztus 13-án közzétett elemzése erre tett számokat. Mielőtt bármit elhiszel belőle, mondjuk ki: a Scrunch AI-láthatóságot mérő szoftvert árul, a cikk végén pedig a saját ingyenes próbaverzióját ajánlja. Ez tehát a gyártó saját mérése, nem független kutatás. A módszertanát viszont a műfajhoz képest szokatlanul részletesen leírja, ezért érdemes ránézni.

A mintáról a saját szavaival: „millions of search events from a privacy-safe opt-in panel”, vagyis önként csatlakozó felhasználók paneljéből származó több millió keresési esemény, amely összekapcsolja ugyanazon emberek AI-beszélgetéseit és névtelenített webes tevékenységét. Az adatok 2026 februárja és júniusa között gyűltek.

A legfontosabb szám: az AI-beszélgetés utáni híroldal-látogatásoknak mindössze 1,1 százaléka érkezik felismerhető AI-hivatkozóval. A többi megszokott útvonalon jön be — nagyjából háromnegyede közvetlen beírással, körülbelül 9 százaléka hagyományos kereséssel. Ugyanezt a számot a Search Engine Land is átvette még aznap.

Ehhez tedd hozzá a másik mérésüket. Aki egy AI-asszisztenssel hírekről beszélgetett, az a rákövetkező héten 20,5 százalékponttal nagyobb eséllyel látogatott meg egy híroldalt, mint aki nem hírekről beszélgetett. Vagyis a hatás létezik, csak nem ott jelenik meg, ahol keresed.

Számít-e egyáltalán, hogy megemlít-e az AI?

A mérés legérdekesebb része erre válaszol, mert ugyanazt a választ, ugyanannál az olvasónál, ugyanabban a pillanatban hasonlítja össze.

Amikor az asszisztens megnevez egy forrást, amelyet az olvasó nem is említett a kérdésében, annak a kiadónak a látogatási aránya másnapra 10,6 százalékponttal ugrik meg. Azoknál a hasonló kiadóknál, amelyeket ugyanaz a válasz nem nevezett meg, ez az emelkedés 1 százalékpont. A hét végére a különbség 19,7 és 3,1 százalékpont.

A Scrunch maga is jelzi, hogy ez összefüggés, nem bizonyított ok-okozat: elképzelhető, hogy az asszisztens eleve olyan márkákat nevez meg, amelyeket az olvasó amúgy is felkeresett volna. Ettől még ez a legszorosabb összehasonlítás, amelyet ebben a témában eddig nyilvánosan közöltek.

Egy dolgot érdemes még kiemelni, mert a hazai AI-láthatósági beszédben ritkán hangzik el. A megnevezés önmagában nem elég. A Scrunch adatai szerint a nagy kiadók kapják a megnevezések 82 százalékát, viszont a megnevezett kiadókra érkező látogatások 97 százaléka is hozzájuk megy. Vagyis az olvasónak fel is kell ismernie a nevet ahhoz, hogy rákattintson. Az AI-láthatóság és a márkaismertség együtt működik, külön-külön egyik sem. Erről szól az a kísérlet is, amely szerint az asszisztens a cégnév szótári jelentéséből találgat, ha keveset tud rólad.

Amerikai híradatok — és amit nem tudunk Magyarországról

Itt őszintének kell lennem, mert enélkül a fenti számok félrevezetők.

A Scrunch elemzése kizárólag híroldalakról szól. Nem fogorvosi rendelőkről, nem autószervizekről, nem könyvelőirodákról. És ami ennél is fontosabb: a tanulmány sehol nem írja le, hogy melyik országból vagy milyen nyelvből származnak az adatok. Nem azt írja, hogy amerikai — egyszerűen nem írja le. Ugyanez igaz a Microsoft Clarity és a Shopify ugyanezen a héten közölt adataira is.

Van okunk feltételezni, hogy a nyelv és az ország számít. Egy 2026. augusztus 12-én közölt vizsgálat két angol nyelvű piacot hasonlított össze, és azt találta, hogy ugyanannak a kérdésnek az amerikai és a brit megfogalmazása között a mérhető kategóriák nagyjából felében megváltozott, melyik terméket ajánlotta első helyen az asszisztens. Ha két angol nyelvű piac között ekkora az eltérés, akkor a magyar és az angol között sincs okod azonosságot feltételezni.

Tehát: a mechanizmus átvihető — a hivatkozómérés mindenhol csak az utolsó kattintást látja, ez a technológia működéséből következik, nem a kultúrából. A számok nem vihetők át. Ha valaki magyar kkv-knak adja el az 1,1 százalékot úgy, mintha az rájuk vonatkozna, az túllép az adaton.

Hogyan ellenőrizheted ingyen?

Két módszer, mindkettő pénz nélkül.

Az első a kézi teszt. Írj össze 5–15 olyan kérdést, amelyet egy vásárlód valóban feltenne — teljes mondatban, nem kulcsszóként. Nem azt, hogy „fogorvos Veszprém”, hanem azt, hogy „hova vigyem a gyereket fogszabályozásra Veszprém környékén”. Futtasd le mindegyiket ChatGPT-ben, Perplexityben és Geminiben, kijelentkezve vagy privát ablakban, hogy a korábbi beszélgetéseid ne torzítsák a választ. Írd fel, mely cégeket nevezi meg. Ismételd meg két hét múlva. Ami mindkét alkalommal előjön, az valódi minta; ami csak egyszer, az zaj.

Ez ugyanaz a logika, mint amelyet a három magyar keresés lefuttatásáról szóló mérésemben is használtam, és pontosan azért működik, mert nem hisz el semmit, csak megnézi.

A második a Microsoft Clarity. A Clarity 2026. augusztus 13-án jelentett be egy új riportot, amely azt méri, hogy az AI-robotok milyen arányban olvassák be az oldaladat ahhoz képest, ahány látogatót visszaküldenek. A Clarity alaptermékéért nem kell fizetni; hogy ez az új riport pontosan melyik csomagban érhető el, azt a bejelentés nem írja le, tehát ezt előre nem ígérem meg. Azt sem közlik, hogy melyik robotokat követik név szerint.

Ha még csak most kezded, a saját ingyenes mérésem leírása végigvezet az első körön, a Search Console AI-mód adatairól szóló cikkem pedig megmutatja, mit látsz meg abból, amit a Google már most is mér neked.

Mit tegyél ezen a héten?

Négy dolgot.

Először: ne az „AI-forgalom” sor alapján ítéld meg, hogy megéri-e foglalkoznod az AI-láthatósággal. Ez a sor a fenti mérés szerint a hatás töredékét mutatja, és ez a technológia működéséből következik.

Másodszor: futtasd le a kézi tesztet. Egy óra alatt megvan, és többet mond a saját piacodról, mint bármelyik amerikai tanulmány.

Harmadszor: nézd meg, hogy az oldaladat egyáltalán el tudják-e olvasni az AI-robotok. Ha a szerver kizárja őket, akkor a többi lépésnek nincs értelme.

Negyedszer: tartsd rendben a strukturált adataidat. A Shopify saját, 2026. augusztus 11-i elemzése szerint az AI-ból érkező vásárlók kétszer akkora arányban vásároltak, amikor az AI a bolt strukturált terméktörzséből dolgozott, mintha máshonnan szedte volna össze az adatokat. A Shopify a mintanagyságot és az országokat nem közölte, tehát ezt is irányként kezeld, ne bizonyítékként.

Ha pedig azt szeretnéd tudni, hogy magyarul, a te szakmádban, a te városodban mit mondanak rólad az asszisztensek, azt meg lehet mérni. Pontosan ezt csinálom.

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. augusztus 16.