Az OpenAI közzétette az országonkénti adatait — kibontottam belőle a magyar sorokat

Az OpenAI 2026. augusztus 6-án először tett közzé országonkénti bontású adatokat arról, hogyan használják a ChatGPT-t a világon. A cikk szövegében Magyarország egyszer sem szerepel. A publikációhoz viszont tartozik egy letölthető, szabadon felhasználható adatcsomag, amelyben a magyar sorok is benne vannak. Letöltöttem, kibontottam, és kiszedtem belőle azt a néhány számot, amely egy magyar vállalkozónak számít. A legfontosabb: a magyar ChatGPT-üzenetek negyede információkeresés — és az OpenAI saját besorolása szerint ebbe a termékek iránti érdeklődés is beletartozik.

Honnan származnak ezek a számok?

Az OpenAI publikációjából, pontosabban a hozzá tartozó nyilvános adatcsomagból. Ez 25 CSV-fájl egy adatszótárral együtt, Creative Commons Attribution 4.0 licenc alatt — vagyis az OpenAI kifejezetten ilyen felhasználásra adta ki.

Nem másodkézből idézem az adatokat. Letöltöttem a fájlt, kibontottam, és a HU országkóddal jelölt sorokat olvastam ki belőle. Amit alább látsz, az az OpenAI saját adata, csak olyan bontásban, ahogyan a cikkük nem mutatta meg.

Mielőtt bármit kiolvasnál belőle, három korlátot érdemes ismerned, mert ezek nélkül könnyű túlértelmezni az adatokat.

Az első a mintaméret. Az adatszótár szerint az egész adatbázis havonta 300 000 fogyasztói ChatGPT-üzenet besorolásán alapul, világszinten, 18 éven felüliként regisztrált fiókoktól. Egy közepes méretű ország egyetlen hónapja ennek nagyon kis szelete. A tizedesjegyeket ezért irányadónak vedd, ne pontos mérésnek — ezt egyébként az OpenAI is kimondja a saját dokumentációjában.

A második a lefedettség. Az adatszótár szó szerint így fogalmaz: az adatok nem tartalmazzák a vállalati fiókok üzeneteit, ezért valószínűleg alulbecsülik az üzleti használatot. Vagyis amit alább látsz, az a lakossági oldal.

A harmadik, hogy ez a ChatGPT, nem az AI-keresés egésze. A Gemini, a Perplexity és a Google AI-módja nincs benne. Arról, hogy a három nagy rendszer miben tér el magyar vállalkozás szemszögéből, külön írtam.

Hol áll Magyarország a rangsorban?

Az OpenAI lakosságarányos rangsort közöl: az 1. hely a legmagasabb egy főre jutó használatot jelenti. A magyar sorok időrendben így néznek ki.

Másfél év alatt az ország az 54. helyről a 43.-ra jött fel, de az utolsó negyedévben három helyet vissza is csúszott. Ezt nem érdemes trendként értelmezni: a rangsorolt országok száma is változott, és a kis minta miatt néhány helyezésnyi mozgás önmagában nem jelent semmit.

A régiós kép ugyanebben a negyedévben, 147 ország közül:

Vagyis a régió középmezőnyében vagyunk: Szlovákia mögött egy hellyel, Lengyelország előtt kettővel. Ez nem lemaradás, de nem is éllovas pozíció.

Mire használják a magyarok a ChatGPT-t?

A mi szempontunkból ez a fontosabb tábla. Az utolsó elérhető hónap 2026 júniusa, a magyar üzenetek témák szerinti megoszlása pedig így néz ki:

Az információkeresés aránya 25,8 százalék. Ez önmagában még nem mondana sokat, ha nem tudnánk, mi tartozik bele.

Az OpenAI adatszótára megadja, milyen finomabb címkékből áll össze ez a kategória, és az egyik közülük kifejezetten a megvásárolható termékekre vonatkozó kérdés. Vagyis a termékkutatás nem külön kategória, hanem ebbe a negyedbe számít bele.

Ez az a mondat, amiért ezt a cikket megírtam. Nem tudjuk megmondani, hogy a 25,8 százalékból mennyi a konkrét termék- vagy szolgáltatáskeresés — az adat ilyen bontásban nincs közzétéve, és nem fogok tippelni. Azt viszont most már tudjuk, hogy a magyar ChatGPT-használat negyede információkeresés, és hogy a vásárlás előtti tájékozódás ebben benne van.

Mit jelent ez az AI-láthatóságod szempontjából?

Azt, hogy a keresleti oldalon van magyar adat. Eddig ez hiányzott.

Az AI-láthatósággal foglalkozó anyagok többsége — a sajátjaimat is beleértve — azzal kezd, hogy „egyre többen kérdezik az AI-t vásárlás előtt”. Ez eddig hihető állítás volt, de magyar számok nélkül. Most van egy szám, amely nem magyar ügynökségtől, hanem magától a szolgáltatótól származik.

Amit viszont nem jelent: nem jelenti azt, hogy a magyar üzenetek negyede rólad vagy a te iparágadról szól. És nem mond semmit arról, hogy a ChatGPT téged idéz-e, amikor valaki a te szakterületeden kérdez. A kereslet mérete és a te láthatóságod két külön dolog. Arról, hogy az AI megtalál, de mégis mást ajánl, külön írtam, mert ez a gyakoribb eset.

A használat mérete tehát háttér, nem mérőszám. A saját láthatóságodat továbbra is meg kell mérni, és ehhez hét dimenziót érdemes nézni, nem egy százalékot.

Mit ne olvass ki ebből?

Négy dolgot, és mindegyiket könnyű elrontani.

Először: ne vedd pontos mérésnek a tizedesjegyeket. A 25,8 százalék egy 300 000 elemű globális havi minta magyar szeletéből származik. A nagyságrend informatív, a második tizedes nem.

Másodszor: ne mondd, hogy a magyar cégek negyede így használja a ChatGPT-t. Az adat üzenetekről szól, nem cégekről és nem emberekről. Egy ember sok üzenetet küld.

Harmadszor: ne hivatkozz rá üzleti használatként. Az adatcsomag kifejezetten kizárja a vállalati fiókokat, és az OpenAI maga írja, hogy emiatt alulbecsüli az üzleti használatot.

Negyedszer: a 43. helyezés nem minőségi bizonyítvány. Lakosságarányos használati sorrend, semmi több. Nem mond semmit arról, hogy a magyar cégek jól vagy rosszul használják-e az AI-t.

Mit csinálj ezzel a héten?

Egy dolgot érdemes, és nem tart tovább húsz percnél.

Írd össze azt az öt kérdést, amelyet egy érdeklődő feltenne rólad vagy a szolgáltatásodról, ha nem téged kérdezne, hanem a ChatGPT-t. Ne márkanévvel kezdd — úgy kérdezz, ahogy az kérdez, aki még nem ismer téged.

Aztán tedd fel őket, és nézd meg, mi jön vissza. Ki szerepel a válaszban, milyen forrásból, és te ott vagy-e egyáltalán.

Ez nem tudományos mérés, és nem is annak szánom. Arra jó, hogy a fenti számok ne maradjanak elvontak. Az információkeresés 25,8 százaléka valahol pontosan ilyen kérdésekből áll össze.

Az adat most először magyar. A kérdés viszont ugyanaz, mint eddig: rólad mit mond?

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. augusztus 10.