Elhalasztották az AI Actet — csak éppen nem azt a részét, amelyik rád vonatkozik

2026. július 27-én életbe lépett az uniós AI-rendelet módosítása, a Digital Omnibus. A nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek 2027. december 2-re, a termékbe épített változat pedig 2028. augusztus 2-re csúszott. A sajtó ebből annyit vitt tovább, hogy „Brüsszel halasztott”. Ez igaz — de nem arra a szabályra, amellyel egy magyar kisvállalkozás naponta találkozik. Az átláthatósági kötelezettség, vagyis az 50. cikk, változatlanul 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Ez három nap múlva van. Ebben a cikkben szétszedem, melyik határidő mozdult, melyik nem, és mit érdemes hétvégéig megnézned.

Mi lépett életbe július 27-én?

A Digital Omnibus az AI-rendelet elfogadása óta a legnagyobb módosítás. Az Európai Bizottság saját közleménye szikáran fogalmaz: „On 27 July 2026, the AI Omnibus enters into force across the EU, bringing extended timelines to administrative simplification.” A teljes közlemény az Európai Bizottság oldalán olvasható.

Négy dolgot érdemes kiemelni belőle. A III. melléklet szerinti, önállóan működő nagy kockázatú rendszerek szabályai 2027. december 2-től alkalmazandók a korábbi 2026. augusztus 2. helyett. Az I. melléklet szerinti, termékbe épített nagy kockázatú rendszereké 2028. augusztus 2-től. Új tiltott gyakorlat került az 5. cikkbe: tilos az olyan rendszer, amely beleegyezés nélküli szexuális tartalmat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagot állít elő. Végül a Bizottság AI-hivatala szélesebb felügyeleti jogkört kapott bizonyos, általános célú modellekre épülő rendszerek felett.

Ez tehát nem egyszerű dereguláció. Az egyik része halasztás, a másik szigorítás.

Melyik határidő csúszott, és melyik nem?

A félreértések túlnyomó része abból ered, hogy az AI-rendeletnek nem egy indulódátuma van, hanem több, és a módosítás nem mindegyikhez nyúlt hozzá.

Az átláthatósági kötelezettséget — az 50. cikket — nem érintette. A Bizottság vonatkozó iránymutatásának oldalán ez egy mondatban áll: „These transparency obligations apply from 2 August 2026.” Az iránymutatás 2026. július 20-án jelent meg, az oldalt július 29-én frissítették utoljára. A dátum tehát maradt.

Ha valahol azt olvasod, hogy „az AI Act elcsúszott”, és ebből arra jutsz, hogy ráérsz — rossz határidőre gondolsz. Az a határidő halasztódott, amelyik a hitelbírálatot, a munkaerő-felvételt vagy a munkahelyi megfigyelést végző nagy kockázatú rendszerekre vonatkozik. A legtöbb kkv ilyet nem üzemeltet. Chatbotot vagy géppel írt tartalmat viszont annál többen.

Pontosítok egy dolgot, mert a héten sok helyen csúszott el: július 28-án, 29-én és 30-án nem lépett életbe új uniós jogszabály. A jogi esemény július 27-én történt. Ami azóta zajlik, az reakció.

Miért fontos ez éppen egy magyar cégnek?

Mert rendeletről van szó, nem irányelvről: nem kell megvárni semmilyen magyar átültető jogszabályt, augusztus 2-án magától alkalmazandó. A hazai intézményi keret pedig már áll. A 2025. évi LXXV. törvény kijelölte a szereplőket: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság a bejelentő hatóság, a piacfelügyeletet pedig a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el. Ezt a keretrendszert a SMARTLEGAL összefoglalója ismerteti részletesen.

És van friss politikai jelzés is. Tanács Zoltán tudomány- és technológiaügyi miniszter 2026. július 29-én nyilvánosan állást foglalt a témában: az uniós AI-szabályozást „közös biztonságunk garanciájaként” írta le, és egy júliusi AI-biztonsági incidensre hivatkozott indoklásként. A megszólalásról az Index és az Economx is beszámolt.

Ez nem jogszabály, csak hangulatjelzés — de a „megvárom, tényleg behajtják-e” hozzáállás szempontjából beszédes. A végrehajtási étvágy láthatóan nő, miközben a nagy kockázatú rendszerek naptára lazul.

Mit nézz át vasárnapig?

Négy kérdés, és a legtöbb cégnél mind a négyre néhány perc munka válaszolni.

Beszélget-e bárki a weboldaladon egy géppel? Ha van chatablak, amely mesterséges intelligenciával válaszol, a látogatónak tudnia kell, hogy nem emberrel ír. Egyetlen mondat a chatablak tetején elintézi.

Adsz-e ki emberi ellenőrzés nélkül géppel írt, közérdekű tájékoztatást? A jelölési kötelezettség a nyilvánosság tájékoztatását célzó, közérdekű témájú szövegekre vonatkozik — és nem áll fenn, ha a szöveg valódi szerkesztői ellenőrzésen ment át. Egy termékleírás vagy egy „rólunk” oldal jellemzően nem esik ide.

Teszel-e közzé valósághűnek látszó, géppel készített kép- vagy hangfelvételt? Ha igen, azt jelölni kell.

Le van-e írva, ki nézi át a szövegeidet? Nem kell szabályzat, elég egy bekezdés. Éppen ez az emberi kontroll veszi ki a legtöbb tartalmadat a kötelezettség alól.

Mi köze ennek az AI-láthatóságodhoz?

Több, mint elsőre látszik, és ez az egyik ritka eset, amikor a megfelelés és a láthatóság ugyanabba az irányba mutat.

Amit az 50. cikk kér — legyen egyértelmű, mi készült géppel, ki felel a tartalomért, és mikor beszélsz robottal —, az nagyrészt ugyanaz a munka, amitől egy oldal az AI-válaszokban is jobban használható forrás lesz. A tiszta szerzőségi és felelősségi jelzések, a géppel olvasható jelölés és az átlátható szerkezet mind olyan dolgok, amelyeket a válaszmotorok is szeretnek. Aki most rendbe teszi a jelölést, az nemcsak uniós határidőt teljesít, hanem a saját idézhetőségén is javít.

Hogy pontosan mit mérek, amikor az idézhetőséget nézem, azt az AI-láthatóság hét dimenziója cikkben szedtem szét, a teljes módszert pedig a módszertan oldalon írom le. Ha pedig az érdekel, hogyan néznek ki ma itthon a Google AI-felületei, arról a Google AI Overviews Magyarországon ír bővebben.

Néhány napja arról írtam, hogy a Bizottság 890 millió euróra bírságolta a Google-t, és hogy a szabályozás önmagában nem tesz láthatóvá senkit. Ugyanez igaz visszafelé is: attól, hogy egy határidő csúszik, a te munkád nem lesz kevesebb. Csak annyi történt, hogy a nagy rendszerek gyártói kaptak másfél év haladékot — te pedig kaptál három napot.

Kindl Dávid · Közzétéve: 2026. július 30.